vegyesturmix

 Az anime különlegessége az, hogy nem használnak fekete kontúrt se a karaktereknél, se máshol. Van, akit zavar, van akit nem. Engem nem idegesített vagy legalábbis nem tudok róla. :D 
Aki ezt a történetet meg akarja ismerni, az tizenkét rész alatt teheti meg és megtudja, hogy egy testvérpáros mire képes. Azt tudni kell, hogy a két főszereplő nem azonos nemű. Az egyik Sora, a másik Shiro s hiába gondoljuk azt, hogy az előbbi nevet a lány kapta meg, be kell látnunk a későbbiekben, hogy tévedtünk. Ugyanis Sora az a fiatal férfi, míg a másik név tulajdonosa az ellenkező nembe tartozik. 
Én az animét félbehagytam régebben, mert az első rész miatt azt gondoltam, hogy a történet egy zárkózott személyről fog szólni és az ő világáról, aki nem nagyon szeret az emberek közt lenni, társaságát maximum a családtagok jelentik és a kedvenc időtöltése sem a focizás vagy bármilyen más sport. 
Azonban vagy egy hónapja mégis folytattam és végig is néztem. Úgy látszik, már megbarátkoztam azzal a gondolattal, hogy nem az első részben látott világot folytatták, hanem egy teljesen mást. (azt azért meg kell jegyeznem, hogy nem a legelején hagytam félbe, hanem kicsit később)
Szóval: a történet arról szól, hogy adva van egy testvérpár, akik mindig együtt vannak és belecsöppennek egy olyan világba, ahol karddal vívott csaták nem léteznek, hanem "csak" játékkal döntik el, hogy ki legyen a győztes. Egy földrész a tét? Jó, akkor egy játékban kell részt venni a két félnek. 
A két főszereplőnek is kijut a nem megszokott harcokból s elég csavaros észjárásukkal mindig olyan történik, amire a néző nem számít. Talán emiatt vittem végig a történetet. 
A No game no life c. animének vannak speciel részei, de mielőtt ezekre rátérnék, képeket mutatnék magáról a sorozatról:

Mivel a képek áradatának vége szakadt, jöhet speciel részek bemutatása. Teljesen mást vártam, mint amit kaptam. A rövidke epizódok (tehát ne készülj arra, hogy húsz percig kell nézni) szerintem több ecchi vonatkoztatású képkockákat tartalmaz, mint maga az anime. Így aki szereti azt, hogy lányoknak a domborulatait látja, az nyugodtan belevághat, nem fogja megbánni. Vagy ha mégis, akkor nem kell nagyon búslakodnia, mivel mint fentebb írtam, még tíz percet sem tesz ki egy speciel rész. 

A horror nem számít a kedvenc műfajomnak, se a vérontás, hisz nem lelkesedek túlságosan amiatt, hogy megrajzolt vércseppeket lássak a képernyőn. Azonban a Claymore címet viselő történettel kivételt kell tennem. 
Ugyanis érdekelt, hogy milyen az a fantasy történet, ahol félig ember lények léteznek az emberek közt. Nos, nem feleslegesen néztem meg a részeket. 
A hangulat természetesen komor, erre a zene is és a színvilág is rájátszik.
Az openinget képzeljük el egy olyan sorozatnál, ami cukormázas, rózsaszín pelyhekkel tarkított világban játszódik. Kicsit nehéz lenne. 
Az emlegetett zene: 
https://www.youtube.com/watch?v=QrHYEW1Raa4
Szavakat érdemel a színvilág és természetesen képeket bemutatásul: 
(Kezdjük a naplementével, majd folytassuk mással)

Itt a hajszínek követik a valós életbeli árnyalatokat: szőke, barna...Úgyhogy, ha számodra az a jó anime, ahol kék, rózsaszín, zöld hajkoronákkal léteznek a szereplők, akkor csalódást kell okoznom. 
Térjünk rá a történetre: adva van egy fantasy-ba illő faj, a claymore. Ők félig emberek, félig szörnyegetek, emiatt a szemük ezüst színben pompázik. Amiért félig yoma-nak mondhatják magukat, a hétköznapi halandók félnek tőlük, sőt, boszorkáknak nevezik őket. A női harcosok (ugyanis egyikük se nő) azért élnek, hogy öljék az emberölő szörnyetegeket. 
A kard, a furcsa tekintet nem gátolja meg Raki-t, hogy a falujukba betérő claymore-t elkezdje követni.
Rakiról tudni kell, hogy egy fiú, akinek az élete hamarosan megváltozik. 
Ennyit szerettem volna írni, ha bejövős az anime, a történet és a grafika, akkor kerítsetek magatoknak egy alkalmat, amikor az első részt megnézitek. :) 

Ezt az animét régen néztem végig. Talán már egy éve is van, mióta befejeztem. 
Nos, kezdjük a "technikai" részletekkel. Aki nem túl hosszú, nem túl rövid sorozatra vadászik, az örülhet, ugyanis ez csak huszonnégy darabot számlál. Ha teljes nevén akarjuk szólítani a művet, akkor ezzel a címmel fogjuk ezt megtenni: Zetsuen no Tempest: The Civilization Blaster. 
Aki szereti a fantasy témájú történeteket, a természetfeletti erőket, annak itt a helye. 
Most nézzük meg, vajon milyen a rajzolás? Ugyanis sokaknál ez (is) számít: 

Ízelítőül csak két képet hoztam. Az egyiket netről "szedtem", míg a másikat én csináltam paint-ban. (print screen, kivág)
A képi világgal nem sok bajunk lehet. Ugyanis, (ahogy a példákon látszik) a háttér kidolgozott: az ég nem egy színű "massza", hanem léteznek árnyalatok, színek. 
A karakterek szeme nem egyszerű pontból áll vagy egy hatalmas körből, tehát nem látszik összecsapottnak. Legalábbis nekem nem. 
Most folytassuk magával a történettel, noha nem szeretném leírni elejétől végéig, hogy mi minden történik a husszonnégy epizód alatt. 
Az egyik főszereplő az, aki az első képen szerepel és Mahiro névre hallgat. Szívében bosszúszomj virágzik, ugyanis a lánytestvérét elvitte a kasszás. (Az animében nem szerepel kasszás, mint szereplő, még mielőtt valaki ezt gondolná. :D ) 
Adott egy másik szereplő, aki rejtélyes oknál fogva egy szigeten tengeti életét. Ő lenne a tengert bámuló lány a második képről. Ő Kusaribe Hakaze, rózsaszínes hajjal. 
A harmadik Yoshino, egy csendes fiú. 
Ők hárman részesei lesznek a világ megmentésében. Ugyanis a világot fekete-vas szindróma fenyegeti, ami végzetes eredményt ad az élőlényeknek: az embereknek, az állatoknak, növényeknek.
A történet során megtudjuk, más is veszélyezteti-e a világot és azt is megtudjuk, hogy Hakaze elhagyja-e a szigetet. 
Milyen a vég kifejlett? Happy-end vagy mégsem? Ezt nem szeretném leírni, hogy ha nem gond. 
Akinek felkeltettem az érdeklődését az anime iránt, az nyugodtan vágjon bele, maximum abbahagyja a nézését. :) 

Régen kezdtem el ezt az animét s december utolsó napjainak az egyikén fejeztem be. Nem tudom már, miért vettem fel a "meg kell nézni" listámra. Talán azért, mert mecha tartalmú történeteket kerestem, talán azért, mert érdekelt a leírás alapján és emellett "alapmű".
Három dolgot azonban biztosan állíthatok:
- nem ebben az évben készült,
- nem rövid, legalábbis számomra az ötvenegy rész nem számít rövidnek,
- érdemes volt megnézni.
Térjünk rá a főszereplőkre. Egyik sem idős, a nevük: Edward és Alphonse.
De ne essünk kétségbe, nem ilyen fiatalként látjuk őket az ötvenegy rész alatt.
(Figyelem, spolier veszély, szóval ha nem szereted a spoliereket, úgy látszik, számodra itt az olvasás vége. )
A szeretet miatt elkövetnek egy tiltott dolgot, melyet -ahogy a neve is mutatja- tilos véghez vinni.Ezzel mit sem törödve tették azt, amit jónak láttak és ennek meg is lett az eredménye. Azonban az egész anime során végig vonul a vágy, hogy visszacsinálhassák az egészet.
Még mielőtt azt hinnénk, hogy nagyobb a báty, míg a kisebb az öccs, leírom,hogy pont fordítva van. És emiatt lesz néhány vicces jelenet a részek során: ugyanis az animében szereplők is bele esnek abba a hibába, amit egy mondattal előbb leírtam.
Edward belép az állami alkimistákhoz és megkapja az Acél alkímista nevet: a bal lába és jobb keze miatt. Továbbra is az a célja, hogy testvérével megszerezzék a Bölcsek Kövét, melyről egyre többet tudnak meg. Például azt, hogy ez a vörös kő emberi életekbe kerülnek. Én azt vártam, hogy kiderüljön: van megoldás a létrehozására úgy,hogy nem kell feláldozni érte életeket.
Szerintem itt (is) bátran kijelenthetjük, hogy nem minden az, aminek látszik. Talán ez is adja a sorozat fordulópontjait.
A történet során megjelennek a többi szereplők is, de nemcsak egyszer, egy villantásnyira.
Ő lenne az egyik. Az utolsó részekhez közeledve sajnáltam meg:


Így kép alapján, ketten gonosznak tűnnek:


Az animében van egy bizonyos kapu, amit sokszor látunk. Kissé rémisztő lehet, ugyanis fekete és szemek merednek a nézőre, aki előtte áll:

És ha ez nem lenne elég, akkor láthatjuk, hogy a kapuban kis emberkék állnak:

De kerüljünk ki a rémisztgetésből, következzék még néhány kép,más szereplőkről. 

Hiába lány,mégis egy férfias foglalkozást választott magának:
Ők ketten állami alkimisták:

De ha nem gond, akkor a bemutató/vélemény vége felé "sétálgatnék".
Most eszembe jutott, hogy mi lenne, ha elkezdeném pontozni az animéket. Azonban azonnal rájöttem, hogy pontszámokat nagyon nem tudnék annyira osztogatni (még). Helyette csak érzem, hogy melyik történet jön be és mennyire.
Nos, FMA első évada tetszett: érdekelt a történet, nem vágtam rá, hogy lapos, mint az asztal felszíne. Amikor már az utolsó rész maradt hátra, fent maradtam fél háromig csak azért, hogy megnézhessem. Talán ez mond valamit. Mit szoktak még pontozáskor osztályozni? Ja igen, a kidolgozottságot. Számomra megfelelő (én sok fajta rajzolást elviselek, elfogadok) és szép is. Elégedett voltam a megjelenítéssel és remélhetőleg a mozifilmek és a második évad is fogja nyújtani ezt a minőséget.
Apropó, második évad. Az (sajnos) nem az elsőnek a folytatása. A különbség másban rejlik: míg az első eltér a mangától, addig a második hű marad hozzá. Majd meglátjuk, mennyire tetszik, de megelőlegezem, hogy nem leszek csalódott.
Ha jól tudom, két mozifilm létezik: Shamballa hódítója, Milos szent csillaga. Az előbbi az első évadhoz, míg a második a másik évadhoz tartozik. (De javítsatok ki, ha tévedek. )
És elérkezett a beszámoló vége, remélem, felkeltettem az érdeklődéseteket az anime iránt. :)

A legutóbbi bejegyzés óta nem történt semmi érdemleges. 
Talán majd most, hogy jön a nyár. 

:)

Igen, tudom. 
Úgy kihalt ez az oldal, hogy már lassan terjeng a hullaszag s minden, ami ezzel együtt jár. 
Nem haltam meg, jól vagyok, csak minden úgy jött össze, hogy ide nem nagyon néztem be. 
Nem ígérem, hogy hetente jönnek a posztok vagy naponta,de reméljük, fogok tudni időt szakítani erre a blogra. :) 

Ezt az animét gondolom sokan ismerik. Ki innen, ki onnan, de egy biztos: nemrég lett vége a második évadnak.
Huszonnégy részből áll, amit két részre lehet osztani: az egyik a GGO, míg a másik a Mother Rosario. Többen hype-t* emlegetnek, ha meghallják a SAO szót. Szerencsére én nem ezért kezdtem el nézni annó és nem ezért kezdtem el a második évadot sem.
Először a GGO-ról írnék néhány szót. Ezekben a részekben egy steampunk világba kalauzolnak el minket, ahol megismerkedünk egy új szereplővel: kék haja és a neme azonnal megjegyezhetővé teszi. (Mit keres egy lány egy olyan játékban, ahol a fegyvereké a főszerep?)

Róla is megtudunk dolgokat: honnan jött, miért játszik és egyéb kérdések.
Akik azért nézik a SAO-t, mert Kiritot akarják látni benne, azoknak se kell majd csalódniuk. Ő is megjelenik a huszonnégy rész alatt.
Veszélyt természetesen ezekben a részekben is láthatunk, még ha nem is olyan nagyságrendűt, mint az első évadban: ha meghal bárki is a játékban, meghal a valós életben is.
"Félidőnél" átváltunk egy másik világba: elfelejtjük a steampunk árnyalattal megfűszerezett GGO-t, helyette megkapjuk a szelídebb, tündéres világot és áthajlunk fantasy stílusba. Azonban ne örüljünk előre: továbbra is érkeznek a gondok. Asuna szembekerül az anyjával, aki jót akarva a lányának, más irányba akarja terelni a gyerekét. Azonban ő úgy hiszi, hogy úgy jó az élete, ahogy van. 
Ő lenne Asuna anyja:
Vajon belép a virtuális világba? És ha igen, miért?
Megismerkedünk más szereplőkkel, akiknek élete nem fenékig tejfel.
Ő lesz az egyik, akiknek a kilétét jó ideig nem fogják ismerni. Azonban erre is fény fog derülni.
Persze más is lesz, akivel kicsit közelebbről megismerkedhetünk:
Ők lennének az új szereplők, akikkel találkozhatunk pár rész erejéig. Talán nemcsak nekem szúrt szemet az, hogy valamennyire hasonlítanak a másikra:
a fentebbi képen, bal oldali lány Asunára emlékeztet, míg a jobb szélső mintha Leafa-t (igazi neve: Kirigaya Suguha) utánozná.Emellett az egyik új szereplőben Kiritot véltem felfedezni, de megnyugtathatok mindenkit, hisz ő nem Kirito.
Zárásként következne az, hogy számomra mennyire tetszett a második évad. Úgy gondolom, hogy érdemes volt megnéznem.
A befejező résznél elérzékenyülés jelenlétét mutattam és nem mondhatom azt, hogy csak én voltam így ezzel.
A történet maga végig fent tartotta az érdeklődésemet és nem lehet betudni a huszonnégy részt egy eseménytelen katyvasznak.
Ajánlom annak, aki kíváncsi az első évad folytatására, aki a steampunk világra szomjazik, annak inkább csak a GGO-t és a többit meglátja.

* Topszotar.hu szerint: "túlzó népszerűsítés, agresszív reklám, csinnadratta, felhajtás, reklám"

Tudom,jó ideje itt hagytam a blogot.
Dolgom volt, emellett az animék megnézése is lassult nálam. Azonban ennek ellenére kívánnék mindenkinek boldog karácsonyt. :)

Fentebb a  teljes nevén olvashatjuk a Code Geass első évadjának a címét. Tegnap fejeztem be s egyáltalán nem bántam meg, hogy felvettem a listámra.
Gondolom már sokan ismerik ezt az animét, így megvan a véleményük róla. Azonban én is jönnék a sajátommal, egy kis leírással megfűszerezve. :)
Ez az anime huszonöt részből áll (plussz egy második évadból s néhány "kiegészítőből") és műfajilag besorolható a "mecha" animék közé.
Az alaphelyzet a következő: Britannia szuperhatalommá vált és a japánok is a hatalom részéve válnak. Nevüket,jogukat elvesztik, helyette megkapják a "11-es körzet" nevet.
A történet során nem egyszer találkozunk lenézéssel, mely abból adódik, hogy több britanniai kevésbé értékesnek tekinti a japánt.
Azonban feltűnik egy fiú, aki a 11-es körzet lakói számára a reményt fogja jelenteni. Ő az, akit az álarca miatt nem láthatunk és Zero álnevet viseli. Vajon miért ezt a nevet választotta?
Megismerkedhetünk még a történet folyamán egy fiúval, aki igaz,japán, de hűséges a birodalomhoz és emellett az életeket nagyra tartja, emiatt nem szívesen gyilkol.
Számomra az utolsó pár részben gyorsult fel nagyon, legalábbis ott lett nagyon-nagyon izgalmas. Hogy miért? Inkább nem árulnám el és tudjátok, mit kell tennetek. :) (Megnézni.)
És nem egyszer nem tudjuk eldönteni, hogy ki a rossz és ki a jó. Mindkettő egyszerre vagy a "megszokottság" győz, miszerint a világos a jó, sötét a rossz?

A -száraz?- szöveg után üdítőnek felkínálnék nektek néhány képet:

Vajon, a képen szereplők közül melyik személynek a neve szerepel az anime címében?:

Sakk tábla: ha megnézitek az animét,akkor megtudjátok, hogy hogyan jön a Code Geass-hoz ez a játék:

Az egyik főszereplő:

És sokan együtt:

Elő kell vennem valami ismertetőt, hogy megtudjam, ezt mégis miért kezdtem el nézni, ugyanis jelenleg csak a hatodik részig néztem meg s tovább nem jutottam. Jött helyette más, érdekesebb anime. Talán ennek oka az, hogy a magyar szinkront nem találom megfelelőnek, vagy nem jön be a történet vagy nem megfelelő a grafika.
(Igaz,néztem én már más, "gyenge"/"nem nagyon kidolgozott" animét is.)
Igen, megvan, miért vettem fel a listára: szerepelnek benne olyan vámpírok, akik chip miatt váltak azzá. Igen, chip miatt.
Amiért ez ismertető vagy valami hasonló szeretne lenni, folytatnám azzal a sort, hogy a Hellsing első évada tizenhárom részből áll. A főszereplők közt tudhatjuk Alucard-ot, Seras Victoria-t.
Többször olvastam, hogy a Hellsing első évada rosszabb, mint a második. Nem tudom, hogy ez mennyire igaz vagy mennyire nem (de lehet ez változni fog), annak kell eldöntenie, aki végignézte mindkettőt.
Ha választanom kellene, hogy kiknek ajánlom ezt a történetet, akkor: azoknak ajánlott, akik szeretik a vámpíros történeteket, akiket érdekelnek a rendőrnek számító karakterek. :)

Remélem,még nem idegesítő, hogy a bemutató/vélemény/egyéb végére biggyesztem a képeket:

Elsőnek egy kissé nagy kép:


Azoknak, akik rajongnak a rendőr karakterekért:


És azoknak, akik számára a vámpírok érdekesek:

De azért, hogy ne jöjjön ki a könyökünkön a fentebb lévő két szereplő:

És ő is egy karakter: